|
2006. július 09. vasárnap, 22:18 |
A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. Bízom, hogy tervezői munkánkkal mi, a lakókörnyezetünk kialakításában közreműködő tervezők is segítünk megállítani e kölcsön felelőtlen felélését. Gyerekkorom játszóhelyei, a házak között megbúvó rétek, a mezők illata, a városi terek, a parkok jutnak eszembe, mikor épített környezeti örökségre gondolok. S fiamra nézek: mit kap ő ebből?
(Cikksorozat a Lakáskultúra HÁZAK ÉS KERTEK magazinjában)
Épített környezet, környezetvédelem Mi is az a környezet? A világ minket körülvevő része. Kinek szűkebb, kinek tágabb értelemben. Az utóbbi évtizedek felismerése szerint ez egy igen tág teret jelent. Az ember évszázadok óta igyekszik a környezetét a maga kényelméhez igazítani. E törekvés együtt járt az épített környezet kialakulásával, mely kezdetben alig vált el a természeti környezettől, ma már azonban lényeges különbséget kell tennünk a kettő között. Holott az embernek, mint biológiai lénynek elemi érdeke épített környezetének ökológiai rendszerét egészséges egészben tartani.
A globális folyamatok egyértelműen mutatnak rá azonban arra a tényre, hogy közvetlen környezetünk védelme érdekében távolabbi élőhelyek adottságait vesszük igénybe, azaz létünk környezetének részévé tesszük. Hol van tehát az ember és az emberi tevékenység környezeti határa?
Ökológiai lábnyomunk
Emberi tevékenységeink és társadalmunk fenntartásához környezetünkből veszünk forrást: energiát, alapanyagot, élelmiszert ... de környezetünket terhelik a végtermékek is. A Matis Wackernagel és W.E Rees által kidolgozott „Ökológiai lábnyom” értékelési módszer sorra veszi az ember jelenlegi létének fenntartásához szükséges tevékenységeket és azok előállításához szükséges területi igényeket. A számítás elvégezhető egy családra, egy településre, egy országra, de végső soron az emberiségre is: a vizsgált közösség ökológiai lábnyoma az egyének által fogyasztott összes termék előállításához szükséges területtel egyenlő. A számítás eredménye megdöbbentő. Az emberiség a Föld tartalékait éli fel, nincs idő annak biológiai reprodukálására.
A fenntartható fejlődés és az építés
Ezt felismerve fontos tudatosítanunk, hogy szemünkkel nem látható messzeségekbe nyúlik kezünk, cselekedeteinknek időben és térben nagy hatósugara van. A fenntartható fejlődés fogalmával mind gyakrabban találkozunk. Gyakran az egyes hivatkozások más és más összefüggésben használják, mi most a Világ Tudományos Akadémiáinak Deklarációját (Tokió, 2000) idézzük: „A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg”.
Ezt otthonteremtésünk, lakókörnyezetünk kialakításakor is figyelembe tudjuk venni. Gyakran felmerülő kérdés az építtetőtől: de mit is jelent ez a gyakorlatban, miként álmodjam meg otthonomat ezek alapján?
A rövid válasz nehéz kérdés. A megvalósítás sokkal többet jelent az „energiatakarékos”, vagy akár a „környezetbarát” termékek beépítésénél. Egyfajta tudatos létet, ökológiai gondolkodásmódot igényel. Nincsen kész recept, „biztos tipp”. A kérdéskör egyes elemeit az élő szituációban kell tudni értékelni és azok alapján dönteni. Rengeteg információ és számtalan jelzővel ellátott, bevett megoldás áll rendelkezésünkre.
Most induló cikksorozatunkban ezek közül igyekszünk mindig egyet-egyet kiválasztani és egy ház, egy otthon kapcsán bemutatni. |