Néhány év szünet után ismét nyeregben! Búcsú a volántól, s hajtás, pajtás! Miután gyermekeimnek nem jutott Érden óvodai férőhely, hát másik városba, munkahelyem településére hordtam őket. Ez a 20 km-es ingázás az autó kizárólagosságát jelentette, így az utóbbi években sajnos leginkább autós voltam. El is kényelmesedtem, el is lustultam. Most, hogy a két gyerkőc iskolásként már élvezhetik lakóhelyünk önkormányzatának szerető gondoskodását (értsd: helyben járhatnak iskolába), én megint szólóban közlekedem. Idén nyár elején előkerült hát ismét a kerékpár.

A kérdés teljes terjedelmében így szól: Méltánytalan-e a gazdasági és klíma válság közpén a szociális és a környezetvédelmi bizottsági tisztség? Botrányosnak tartották, ezért visszaléptek - írja a meggyesek.hu, majd így folytatja: "Jakab Béla és Dr.Döcsakovszky Béla méltánytalannak, a szavazók akaratával ellentétesnek nevezte azt, hogy az ellenzék két vezéregyéniségét, olyan bizottságokba kívánták helyezni, ahol legkevésbé tudtak volna dolgozni a városért. (Jakab Béla - Egészségügyi és Szociális Bizottság, Dr. Döcsakovszky Béla - Sport és Ifjúsági Bizottság, Környezetvédelmi Bizottság.)" Hát, ha ez igaz, akkor elég szomorú.

A városnak és a gyerekeknek több kisebb intézményre lenne szüksége. Általános várospedagógiai elvárás, hogy a kisgyerekek abban a korban, amikor szocializálódnak és elkezdenek kötődni az őket körülvevő tágabb környezethez, akkor a lehető legtöbbet lehessen emberi léptékben, azaz sétálva közlekedni. Ez tipikusan az óvodába, játszótérre, boltba járást jelenti. Berögzülnek útvonalak, elindul a kötődés, az "én környékem" tudat, illetve megfigyeli a természet és az épített környezet változásait ... S ehhez az kell, hogy 5-10-15 perc gyalogútra legyen mindenkitől egy-egy óvoda. Egy kertvárosban (azaz ritka népsűrűség mellett) ez azt jelenti, hogy viszonylag sűrűn és kis létszámú intézményekkel potyogtatják tele a várost.

2006-ban írtam először akkori honlapomon a Kalotaszegi térről. Kínunkban neveztük Kalotaszegi térnek, hiszen közterületi neve errefelé csak az utcáknak volt, ugyanakkor a"Nagy Poros Utca" nevéről mindenki tudta, miről van szó.

Nos, akkor pár szót a "Bóbita" játszótérről.

Érden és Tárnokon a polgármesterek fogadták a Nemzeti Zarándoklatot. Az ország négy tájáról, Somoskőújfaluról, Pálházáról, Ópusztaszerről és Pannonhalmáról gyalogos zarándokok indultak el, hogy „bevegyék" a fővárost. Úti tarisznyájukban vitték azt a 24 pontot, amelyet a kezdeményezés szervezői a magyar nemzet követeléseként fogalmaztak meg. A nyugati szárny június 18-án elérte Érdet, s másnap indult tovább Budapestre, hogy a másik három ággal ott egyesülve az 56-osok terén tervezett nagygyűlésen ismertesse a civilek követeléseit. (Vizsy Ferenc István az Érdi Újságban megjelent cikke)