|
 Nos, akkor pár szót a "Bóbita" játszótérről.
(1) Anno még Döcsa adta ki a jelszót: civil szervezetek jelentkezhetnek karbantartásra. Azaz megjelölnek egy területet, aminek karbantartását vállalják, ezt az önkormányzat előtte rendbe teszi, közösen megépítjük. Az újságokban visszakereshető, akkor szép kampányt csináltak neki. Védegyletként jelentkeztünk. De valahogyan hiába volt felajánlás, vállalás, tárgyalás, meg minden, sehogyan sem készült semmi. Még a szerződésig sem jutottunk, mert a kijelölt illetékes sosem volt a helyén, nem hívott vissza, a levelekre nem válaszolt.
(2) 2006-ban még a szoci önkormányzat kezdeményezésére építési engedély készült a térre. Mi, helyiek nem tudtunk róla.
(3) A MOL pénzéből futó Zöldövezet Programon egy kis pénzt nyertünk az Ökotárs Alapítványnál. A saját családi kasszámból tettem bele az önrészt, Segesdi alpolgármester úr biztosított a területről, Falusi Ferencék városépítő egyesülete vállalta a papírmunkát. A pályázat lényege: társadalmi munkában kell megvalósítani (ezt fontos kiemelni, később még jelentősége lesz!), közösségfejlesztő programot és környezeti nevelést biztosítva (ez utóbbit a Széchenyi Iskola nevében Leszák Feri vállalta). Ja, és a tér elkészítése előtt pár héttel szólni kell a MOL PR-osainak, hogy legyen módjuk a munkán és az átadáson fotózkodni (érthető, hiszen a MOL ezért adja a pénzt ...). A pénz egyébként játszótérre kevés, de egy közparkot meg lehet belőle valósítani.
(4) 2007-ben az egyik első településrészi önkormányzati ülésen derült ki, hogy van egy játszótér engedélyezve. Simó Karcsi jelezte, hogy nincs pénz rá, de majd lesz, de félő, hogy zöldre nem futná majd. Megbeszéltük, hogy a két forrást összetesszük, azaz az önkormányzat a játékokat, az egyesület a zöldet, a lakosság a munkát adja bele.
(5) Többször volt szó a megvalósításról, de az valahogyan mindig bizonytalan ködbe veszett. Hallani lehetett, hogy a képviselői keretből valami történni fog, de azt is hallani lehetett, hogy a csatornázáshoz kellenek az ilyen értékes földek, mert valahol depózni is kell majd, meg a sok autónak (akik nem tudják megközelíteni majd otthonaikat) őrzött parkoló ... én már kezdtem azt hinni, hogy ebből csak csatornázás után lesz bármi is.
(6) Mígnem 2009 tavaszán váratlanul megjelentek a munkagépek és nekiálltak. Itt a fórumon téma is volt. Simó Karcsi azonnal hívott is, megbeszéltük, hogy az eredetileg megbeszélteknek megfelelően utánanézek a pénznek, s a zöldfelületre még mindig jól jön a pályázati pénz. Ezzel csak az a problémám, hogy a pályázat nem erről szólt:
- a játszótér nem a közösség társadalmi munkájával épült meg,
- nem értesítettük a MOL-t előtte.
Közben egyébként annyi zöldet is ültettek, hogy már ahhoz sem lehet értelmesen hozzátenni.
(7) A játszótér átadása még egy lapáttal rátett. A jelenlévő anyukák elmeséléséből tudom, hogy Miskolczi Katalin képviselőasszony úgy adta elő a történetet, hogy az ő pénzéből épült ... (az átlag városlakónak a "képviselői keret" ezt jelenti) ... az anyukák mélyen meg lettek hatva, s rögtönzött és azonnali rajzhadjáratot hirdettek a kicsik körében, ezzel rebegtek hálát a képviselőnek. Az Érdi Újság címlapján ott is virít lányom, amint a szomszéd kislánnyal rajzol. És ez borzasztó! Az lett volna a cél, hogy olyan fotó készüljön, ahol a helyi lakosság (meg a polgi, meg az alpolgi, meg a képviselő, meg a MOL, meg aki még akar) építi a maga kis közterét. Ez volt az eredeti önkormányzati felajánlás, erre nyertek a civilek pénzt. A pénzt így nem tudjuk felhasználni, hiszen a pályázat szellemiségével és kiírásával szöges ellentétben áll a megvalósítás: nem a köz épített magának teret, hanem kapott egyet az elöljáró(ság)tól. Brrrrrr ...
(8) Kis saját felelősséget is érzek a dologban. Többet kellett volna nyomulnom és kilincselnem és fontoskodnom. Nem tettem. Elvártam volna a város és a képviselő részéről is, hogy tudják, hogy van egy kis pénz, s számolnak vele. Hiba volt. Úgy gondoltam, hogy a köztér közösségi megvalósítása a "polgári összefogás" és a "szocialista" képviselők világnézetével is egyeztethető. Tévedtem. Megint a "felülről osztunk" elv érvényesült az alulról építkezés helyett.
(9) A kaput pedig betette a "Bóbita" elnevezés. Volt nálam pár hete egy kedves jóbarátom aláírást gyűjteni. A gyerekek szeretnék Bóbitának hívni. Legalábbis a szöveg ez volt. Szerintem valaki a szájukba adta. A legnagyobb tisztelettel mondtam el véleményemet, amit azóta is tartok:
- Érd közterületeinek elnevésének van egy rendje ... a környékünkön Trianonnal elszakított helyek földrajzi nevei vannak ABC sorban ... ez nagyon jó, mert segíti a tájékozódást,
- ez egy városi, települési örökség, amihez csakis a legnagyobb alázattal szabad hozzányúlni,
- a Kalotaszegi és Hargitai sarkán így a Bóbita teljesen rossz megoldás,
- ezzel szemben (ahogyan már a Fundoklia teret is elnevezte a közgyűlés, ami egyébként nem is a Fundokliánál van) a jövőnek üzen ezzel a mostani városvezetés: még azt a kevés rendet is megszüntetjük a városban most és mindörökre. (Nem ide tartozik, ezért csak halkan jegyzem meg, hogy 2006-2007-ben a településrészi önkormányzatoknál még elutasították a terület Dombosváros elnevezését, ám 2009-ben már az utcanévtáblákra ez kerül ... így lehet az, hogy a településrészi önkormányzatunk Postástelep-Alsóparkváros, míg mi magunk Dombosváros vagyunk ...)
Lehet, hogy én vagyok maximalista. De hiába óriási öröm a játszótér, és nagyon szeretjük, mégis ... a fentiek alapján pozitív példának nem nevezném. Sőt. Egy nagyon jó példa arra, hogy a látszólagos pozitív jelenségek mégis miként hatnak negatív irányba.
(Ha valakinek el kell magyarázni, hogy mi a különbség egy közösség által létrehozott saját produktum és egy ajándékba kapott késztermék között, az jelentkezzen. Szívesen elmesélem, hogy a híres-hírhedt "a cigányok a kapott lakásuknak a parkettáját az első télen felszedték és eltüzelték" történet hogyan szólna másként ...)
További információk: |