Pár hónapja kérdezett engem egy telefoninterjúban a riporternő. Akkor sajnos lemaradtam a műsorról, ma viszont egy kedves rokon hívott, hogy hallott a Klub Rádióban. Kizárt, mondtam, tudnék róla, ha nyilatkoztam volna. De, de, komolyan, ez tuti én vagyok. Rákerestem a neten, s valóban ... én úgy tudtam, hogy a Gazdasági Rádió riporterének nyilatkozom, de lehet, hogy én értettem félre valamit. Hát ím, a riport ökoházam építéséről, a hatósági értetlenkedésekről és a patópáli ráérünkről, Medgyasszay Péter megállapításaival a passzívházak bevezetéséről és a zebegényi remete kalandjairól.

Városunkban is visszatérő probléma az, ami több európai település lakóit is nehéz helyzet elé állítja az utóbbi években: az égi áldásként érkező csapadék utakat, kerteket, lakásokat öntenek el. Mi lehet a jelenség és az ismételten jelentkező káresemények mögött? Talán a szélsőséges időjárás, esetleg a megváltozott életvitelünk? Településeink épültek át, netán a környezet alakult át?

A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. E közismert mondással indítanám útjára új lapunkat, s közben bizakodom. Bizakodom, hogy munkánkkal mi is segítünk megállítani e kölcsön felelőtlen felélését. Gyerekkorom játszóhelyei, a házak között megbúvó rétek, a mezők illata, a városi terek, a parkok jutnak eszembe, mikor épített környezeti örökségre gondolok. S fiamra nézek: mit kap ő ebből?

Egy PHARE projekt keretében készített tanulmányában a Hulladék Munkaszövetség (HUMUSZ) részletesen foglalkozik Magyarország hulladékgazdálkodásával. Az elemzés építési és bontási hulladékok helyzetét taglaló fejezetét rövidítve ezúton közöljük.