JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL Jelen jegyzet a Szegedi Bioépítészeti napokon 2007-ben is elhangzott előadás aktualizált és lejegyzett lenyomata. A téma – ti. a fenntartható épített környezet megvalósítása a hatósági munka ismeretében – tárgyalásához elengedhetetlen az aktuális építésjogi háttér ismerete, ez pedig az utóbbi két évben gyakorlatilag havonta változik. Vizsgálati szempontrendszerünk szerinti változásokról ugyanakkor nem beszélhetünk, s az időközben a Parlament által elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) követelményei sem jelentek még meg a joganyagokban. De kezdjük az elején.
Jelen jegyzet nyomtatásra és könnyebb olvasásra optimalizálva PDF formában elérhető itt fenntartHATÓSÁG avagy építésrendészeti szabályozás és hatósági engedélyeztetés a klímaváltozás és a fenntartható fejlődés fényében Miért lakhatatlanok városaink? Miért nem épülnek fenntartható városok? Miért lakhatatlan lakókörnyezetünk? E gyakran felmerülő kérdések megvitatásakor feltevéseim a következők: Nem vásároljuk, mert azt sem tudjuk mi az. Nem rendeljük, mert nem divat, nem áruljuk, mert kicsi a haszonkulcsa. Nem tervezzük, mert nem értünk hozzá és minek is foglalkoznánk vele. Nem engedélyezzük, mert jogi nonszensz és ilyen különben sincs. Nem építjük, mert macerás építeni és nincs hozzá szakember. Jelen jegyzetben arra keressük a választ, hogy ez valóban így van-e, illetve tehetünk-e ez ellen. Témánk az „engedélyezés”, de mint látni fogjuk, ez nem is nagyon szakad el a többi ponttól. Kalandozásunk területe nem az ingatlanpiac, nem az építőipar, nem az építészet, de nem is a jogi, illetve a társadalmi környezet. Egyszerűen csak az épített környezet. Az alapfogalmak tisztázása Bár jelen jegyzet keretei szűkek az alapfogalmak és a különbségek kifejtésére, de feltétlenül meg kell emlékeznünk a – ráadásul gyakran kevert – fogalmakról, azaz arról, hogy mit is értünk a következők alatt: természetes, bio, egészséges, környezetbarát, energiatakarékos, öko, fenntartható. A természetesre vonatkozóan egyes HÉSZ-ek tartalmaznak előírásokat, de ezek jellemzően a homlokzaton látszó természetes építőanyagok használatáról értekeznek csupán. Az egészséges, a környezetbarát és az energia-hatékony fogalmakkal felsőbb jogszabályokban találkozhatunk, ezeket a kívánalmakat előírásokkal valamilyen szinten rögzítették. Hogy ezek betartatására milyen hangsúlyt fektetnek a jogszabályok, arról érdemes lenne külön szólni egy másik alkalommal. Az ökológia és a bio inkább csak megrendelői igényként fogalmazódik meg – igen ritkán. Társadalmunk alapvető érdeke azonban, hogy a fenntarthatóság kívánalma megjelenjen a jogi szabályozásban is. Erre a NÉS után erős elvárásunk is van. De sajnos a fenntarthatóság fogalmát csupán üzleti szempontokkal szokás definiálni (érdekes, hogy a gazdasági válság bebizonyította, hogy még ennek a szűken vett értelmezésnek sem tudtak érvényt szerezni még szabályozás szintjén sem), így ezen a téren nemhogy lemaradásban vagyunk, de egyenesen rossz irányba haladunk. A továbbiakban én a fenntarthatóság szempontjából vizsgálom a tárgyi kérdést, s így kezdem a következő témakör kibontását is.
|